Belépés    Regisztráció

Regisztráció nélkül a fórumon található leírások, anyagok csak korlátozottan hozzáférhetők. Ezek a tartalmak tagjaink saját munkái, megtekintésükhöz a sima regisztráció sem elég, megfelelő aktivitás után válnak csak láthatóvá.
Ezeknek a leírásoknak a másolása, más web oldalon való közzététele a szerző, illetve az oldal tulajdonosának engedélye nélkül TILOS!
Regisztrálj bátran, ha
- kedveled a márkát, és szívesen beszélgetnél róla
- szeretnél egy baráti társaságba tartozni
- megbeszélnéd az autód ügyes-bajos dolgait a csapat tagjaival

Ahhoz, hogy közénk tartozhass nem feltétlenül kell rendelkezned a márka valamely típusával! Oldalunk bár autós fórum, mégis inkább a barátságról szól, beszélgess bátran barátaiddal az üzenőfalon, vagy privát chat-en, oszd meg velünk élményeidet, legyél aktív a fórumon. Biztos találsz olyan témát a topicokban, amihez szívesen hozzászólnál.

A regisztráció ingyenes, viszont adminisztrátori engedélyhez van kötve (részleteket lásd a regisztrációs űrlapon)! Az inaktív regisztrációkat 90 nap elteltével töröljük!

“Állati” veszélyes avagy Őzek és társaik az úton

 




Utunk során nem csak kerékpárosokkal és mezőgazdasági gépekkel találkozhatunk, akik olykor veszélyes helyzeteket okoznak, hanem a környezetünkben élő állatokkal is.
Amíg városban szinte kizárólag házi kedvencek használják időnként közútjainkat, addig külterületen nagyobb méretű vadak megjelenésére is számítani lehet. Bár az év minden napján érdemes odafigyelni rájuk, mégis vannak aktívabb időszakok, amikor “résen kell lennünk”. Az egyik legveszélyesebb a párzási idő. Az őz július-augusztusban, a gímszarvas szeptember-október elején, dámvad október eleje-november közepén, a mezei nyúl március-áprilisban, a fácán áprilisban kiszámíthatatlan. A vaddisznót, a rókát inkább az élelemkeresés sodorja az utak közelébe.
A vadállatok megjelenése az útjainkon nagyrészt éjjel és a hajnali órákban várható, amikor a forgalom zaja már elcsendesült.

Van néhány jó tanács amit érdemes megfogadni: Míg az őzek általában egyedül járnak, addig a szarvasok szinte mindig csapatban, ezért ha átugrott előttünk egy szarvas, számítsunk az Őt vakon követő társaira is. A macskának és a mezei nyúlnak van egy jellegzetes szokása, ha átért az úton, hajlamos visszafordulni, és ezzel újabb veszélyhelyzetet okozni. Amit talán ragadozókkal szembeni ravasz cselnek gondol vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy nagyobb biztonságban érzi magát a már ismert útvonalon. Ki tudja…


Ne vakítsuk el az állatokat távolsági fénnyel, ehelyett inkább hangjelzést adjunk és természetesen csökkentsük a sebességet, ha kell álljunk meg. Segítség lehet a vadriasztó síp, aminek ugyan nem 100%-os a hatása, de több, mint a semmi.

Ha mégis bekövetkezik a vadbaleset, hívni kell a rendőrséget, akik értesítik a területileg illetékes vadásztársaságot az esetről. Akkor ha volt kihelyezve szabadon élő “állatok” veszélyt jelző tábla, az feljelentést von maga után és a hatóságok feladata eldönteni történt-e szabálysértés. Ha nem volt kihelyezve akkor a rendőrség jelzi a vadásztársaságnak a hiányát.

A kár rendezése már bonyolultabb dolog. Ha sem a gépjárművezető, sem a vadásztársaság nem követett el szabálysértést, akkor mindenkit a saját kára terhel. Ha bármelyik is vétett, annak kell megtérítenie a másik kárát is. Laikusként a szabályozás elég képlékenynek tűnik, hiszen a KRESZ a veszélyt jelző táblát figyelmeztetésre használja, a gépjárművezető feladata, hogy fokozott figyelemmel haladjon át a jelzett útszakaszon, vagyis a vezetőre bízza mekkora sebességcsökkentést tart indokoltnak.


A vadásztársaság véthet hajtással vagy ha az út 100 méteres körzetében etetőt, itatót vagy sózót helyez el.

Minden esetben szakértők döntik el, hogy megelőzhető lett volna-e a baleset. Azonban elmélet ide vagy oda, gyakorlatban az az általános, hogy bár a vadásztársaságok igyekeznek kibújni a kártérítés alól, de többségében rugalmasak és fordított esetben Ők is hajlandók elengedni a vad árát (ami lehet több százezer, de akár egymillió Forint is), így ritkán kerül bíróság elé az ügy.

Összegezve elmondható, hogy néhány különleges esetet kivéve, mindkét fél “benyeli” a saját kárát, amit az autósnak megtéríthet a casco-ja, már ha van.

‘Vigaszdíjul” az elütött vadat elvinni nem célszerű, ugyanis ez lopásnak minősül, és ha kiderül, valószínűleg a vadásztársaság sem lesz engedékeny a kárrendezés során.

Végezetül azokhoz szólnék akiknek nem bántja a lelkivilágát, hogy kistestű állatot kedvtelésből elgázoljanak, ezzel fájdalmat okozzanak és elvegyék az életét. Tegyék meg egyszer, hogy nyári reggelen kiülnek egy rétre vagy erdőszélre. Ne csináljanak semmit, csak figyeljék, hogy zajlik körülöttük az élet. Rá fognak jönni, hogy milyen messze kerültek a természettől…

Kívánom, hogy háziállattal kertben, vadállattal erdőben, lovakkal (illetve azok erejével) pedig legrosszabb esetben is csak motorháztető alatt találkozzanak.


Összeállítást készítette: Dita

(A képek csak illusztrációk. Az itt elhangzó vélemény az írást készítőé, nem a sosekOPELclub álláspontja. Igyekeztem a lehető legalaposabban utána járni a témának, ha hibát találna benne, kérem jelezze. Köszönöm!)




© Copyright 2010-2011. All rights reserved. Contact: sosekOPELclub Powered by sosekOPELclub

 

cron